Au
SIE SIND HIER: Home

AZ OSZTRÁK DUNA-ÁRTÉR

  • Zöld folyosó Bécs és Pozsony vonzáskörzetei között.
  • A maga nemében Közép-Európa legnagyobb összefüggő, ökológiailag érintetlen, természetközeli állapotú ártere.
  • A terület arculatát a Duna csaknem szabad lefolyásdinamikája határozza meg. A folyó itt még felsőszakasz jellegű.
  • Az élőhelyek, növény- és állatfajok változatos sokféleségét felvonultató egységes ökoszisztéma.
  • Sok veszélyeztetett növény- és állatfaj otthona és menedéke.
  • Lenyűgöző szépségű táj
  • Árvizek természetes öntésterülete
  • A kiváló minőségű ivóvízkészlet garanciája
  • A régió „zöld tüdeje“ és időjárásának szabályozója
  • Pihenőhely az emberek számára

E páratlan vidék védelmét és megőrzését szavatolja a 

DONAU-AUEN NEMZETI PARK

Jelenlegi területe 9.300 hektár, ebből kb. 65% ártéri erdő-, 15% rét- és kb. 20% vízfelület. A Duna kb. 36 km hosszúságban folyik keresztül a nemzeti park területén. Árvizei elborítják az árteret, és meghatározzák a ligeterdők életritmusát. Az árterek a folyó dinamikus, mintegy 7 méteres vízszintingadozásának vannak kitéve.  Ezek a változatos viszonyok eredményezik:

az élőhelytípusok sokféleségét:

  • A Duna mint élő folyó
  • Holt- és mellékágak, különféle tavacskák és állóvizek
  • Kavicspadok a szigeteken és a partszakaszokon
  • Homokos, lapos partszakaszok, zátonyok
  • Szakadó partok
  • Ártéri erdők (puha- és keményfás ligeterdők)
  • Rétek és száraz (xerotherm) élőhelyek

és a rendkívüli fajgazdagságot:

  • Több mint 800 magasabb rendű növényfaj
  • Több mint 30 emlős- és 100 fészkelő madárfaj, 8 hüllő- és 13 kétéltűfaj, több mint 60 halfaj
  • Szárazföldi és vízi gerinctelenek sokasága

A DUNA-ÁRTÉR NEMZETI PARKKÁ VÁLÁSA

A  különböző emberi beavatkozások az idők során befolyásolták és megváltoztatták a Dunát és annak árterét:

Duna szabályozás: (19. sz. vége) – A főágat kiegyenesítették. A lefolyás felgyorsulása a Duna erősödő mélyülését, a talajvízszint csökkenése következtében pedig a folyó és az ártéri vizek közötti kapcsolat megszakadását eredményezte. Az árterek feltöltődtek, a  gyors vízfolyás miatt megerősített partszakaszok a part természetes állapotát megváltoztatták, ugyanakkor javultak a hajózás feltételei.
Védőgát: A megismétlődő árvíz-katasztrófa ellen, a Marchfeld védelmére emelték, elvágva ezzel az ártér és a Duna közötti kapcsolatot.
Dunai erőművek: A természetes lefolyási rendszert megzavarják. A hordalékszállítás megakadása meggyorsítja a Duna-meder mélyülését.
Intenzív erdőgazdálkodás: A tarvágásos gazdálkodás eredményeképpen, a nagy területeken kialakult természetes ártéri erdőállomány átalakul természetidegen erdőállománnyá, monokultúrák, és egykorú állományok jönnek létre. Jellemző a tájidegen fajok behozatala és elterjedése az őshonos fajokkal szemben és a sűrű erdészeti úthálózat létrehozása.
Vadászat: Jellemző a tipikus ártéri fajok (pl. hód, vidra) kiirtása. Patások időszakos elszaporodása.
Halászat: A történelmi időkben iparszerűvé vált halászat kimerítette a természetes halállományt. A horgászsport szabadidős tevékenységgé vált, ezért a nem őshonos halfajokat  intenzíven tenyésztik.

A legdurvább beavatkozás azonban 1984-ben fenyegett, amikor Hainburg mellett egy dunai vízierőmű megépítését tervezték.

Megvalósulása visszafordíthatatlan következményekkel járt volna:

  • Több száz hektár ligeterdő tönkretétele, gátak építésével a partszakasz szétrombolása, a szigetek és a kavicspadok megsemmisülése.
  • A Duna visszaduzzasztásával, a szabad folyásirány megváltoztatásával és a medencék kiépítésével a folyó elveszítette volna felsőszakasz jellegét.
  • Az ártér elveszítette volna a rá jellemző dinamikát, ha elválasztották volna az áradásoktól.
  • A természetes talajvíz-dinamizmus megzavarásával romlott volna a talajvíz minősége.

A hainburgi ártér elfoglalása, és több ezer ember békés tüntetése az erőműprojekt ellen 1984 telén sikerrel zárult: 
Az építkezést leállították, „Karácsonyi béke“, gondolkodási szünet
1985-től Az Ökológiai Bizottság javaslatokat dolgoz ki a hainburgi folyami vízlépcsőt illetően
(A szabad folyásirány megtartása, nemzeti park létrehozása, vagy új erőműtervek?)
1986-tól 1989-ig A jövőben létrehozandó Donau-Auen Nemzeti Park tudományos alapjainak kidolgozása, egyidejűleg új erőműtervek megvitatása a legmagasabb politikai szinten.
1989 A regelsbrunneri ártéren a WWF „Természet megváltható“ akció keretében mintegy 411 hektárnyi terület védelmét biztosítja
1990 Szerződés az Osztrák Köztársaság és Alsó-Ausztria, valamint Bécs tartományok között a Nemzeti Park előkészítéséről
1991 és 1995 között A Nemzeti Park előkészületei két fázisban:
A hosszas előkészület során született két legfontosabb megállapítás: A Duna-ártér Bécstől keletre érdemes nemzeti park létrehozására. Az ártéri nemzeti park ugyanakkor összegyeztethetetlen egy dunai erőmű létrehozásával.
A politikai érdekegyeztetés eredményeképpen 1996 10. 27-én az állam és a tartományok megállapodtak a Duna-ártér Nemzeti Park létrehozásában. 
1997 Sor került az 1996-ban alapított Nemzeti Park nemzetközi elismerésére, melynek során elnyerte a besorolási kategóriát, melyet csak a védelemre különösen érdemes területek kapnak.

MI IS A NEMZETI PARK?

Nemzetközi kritériumok alapján egy nemzeti park

  • Megőrzi az ökoszisztémák ökológiai értelemben vett zavartalanságát a jövő generációk számára
  • Kizárja azokat a tájhasználati módokat, melyek az alapelvekben foglalt célokat sértenék
  • Lehetővé teszi a szellemi-lelki tapasztalatszerzést, az adott környezeti és kulturális lehetőségekkel összhangban álló körülményeket teremt a pihenéshez, valamint kutatási- és képzési- lehetőségeket nyújt.

A DONAU-AUEN NEMZETI PARK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A Donau-Auen Nemzeti Park Igazgatóságot  a Donau-Auen Nemzeti Park Kft.  (Közhasznú társaság Alsó-Ausztria és Bécs tartományok részvételével) működteti. Vezetője a nemzeti park igazgató, aki rendszeresen részt vesz az országos és a tartományi társaságok képviselőinek közgyűlésein.
Az Osztrák Szövetségi Erdészet Rt. Eckartsau Donau-Auen Nemzeti Park részlege, a Nemzeti Parki Erdészeti Igazgatóság Lobau, a Bécsi 49. sz. Erdészeti és Mezőgazdálkodási Ügyosztály mint a nemzeti park igazgatásának részegységei  az állami tulajdonban lévő nemzeti parki területekre vonatkozó kezelési intézkedések végrehajtását végzik.
A Nemzeti Park igazgatója valamint a Lobaui-, illetve az Eckartsaui Erdészeti Igazgatóság vezetői együtt alkotják a „Vezetői Bizottságot“. A bizottság rendszeres ülésein meghatározza az éves programot, a projekteket és a cselekvési tervet.

ÜDVÖZÖLJÜK A DONAU-AUEN NEMZETI PARKBAN!

Látogatói kínálat

Sokrétű látogatói kínálat szolgálja a természeti értékek személyes megismerését. Természetvédelmi őreink vezetésével fedezhetik fel e lenyűgöző ártéri táj partvidékét és vizeit. Vezetett felszíni-, kenu-, és gumicsónaktúrák során tanulmányozhatják a nemzeti park értékeit. Kínálatunkat a csoportok és iskolák számára ajánlott workshopok, tematikus rendezvények, fesztiválok és ún. Projekt-hetek teszik teljessé.
Gyermekek és felnőttek, egyéni vendégek, családok, iskolai osztályok és csoportok számára ugyancsak kínálunk programokat.

Önállóan a Donau-Auen Nemzeti Parkban

Önállóan is megéri megismerkedni az ártér vidékével, hiszen minden kijelölt útvonal szabadon látogatható. Egy átfogó látogató-irányítási rendszer valamint különféle turistatérképek segítik a tájékozódást: megmutatják az érdekes turista- és bicikliutakat, valamint a látványos megfigyelőpontokat, lehetővé téve ezzel a látogató számára saját egyéni túráinak megtervezését. Figyelem! Előfordulhat, hogy árvizek idején biztonsági okokból néhány utat elterelünk, vagy lezárunk!

Az ártér kapuja: Orth kastélya, a Nemzeti Park központja

Új perspektívákat és széles körű tájékoztatást kínál az Orth kastélyában helyet kapott Nemzeti Park Központ, mely egyidejűleg a túrák első számú kiindulópontja is.
Mint az „ártér kapuja“, nyitja meg a látogatók számára a Donau-Auen Nemzeti Park világát.

A Duna-vidék multimédiás kiállítás négy helyiségben, a nemzeti parkot szokatlan perspektívából mutatja be.  A Nemzeti Park keletkezésének története és mai helyzete ismerhető meg itt. Kiegészítésül rendszeresen időszaki kiállítások és bemutatók tekinthetők meg a Nemzeti Park központjában, az orthi kastélyban.  2009-ben egy akusztikus művészi bemutatóra is sor kerül "A Duna hangtérképe" címmel, valamint, meghívásunkat elfogadva egy szerb természetvédelmi terület, Gorne Podunavlje mutatkozik be az orthi kastélyban.
A kastélysziget a nemzeti park központ élményparkja. A szigeten tett körséta során élőhelyek, állatok, növények és a folyóvidék kerülnek bemutatásra. Egy elkerített területen európai mocsári teknősök és a Duna-ártérre jellemző kígyófajok figyelhetők meg. Kétéltűek és rovarok ugyancsak megtelepedtek itt. Mindezek mellett gazdagon tenyésznek a különböző kora tavaszi-, illetve ritka vízinövények, vadvirágok, fás szárúak, a száraz gyepek növényei és impozáns fafajok. A kastélysziget szívében található a víz alatti megfigyelőállomás, amely egy kis tavacska élővilágába enged bepillantást. Őshonos halfajok nyüzsögnek az üvegfal előtt, kagylók és rákok figyelhetők meg természetes környezetükben. A további állomásokon állatnyomokat és a természet – élet és halál körforgását tanulmányozhatják a látogatók. A kastélysziget kínálatát a kicsik számára létesített foglalkoztató egység teszi teljessé.

A kilátótoronyból belátni az ártéri tájat Bécstől a hainburgi hegyekig. A gólyakamera bepillantást enged egy valódi gólyafészek mindennapi életébe. A kastélyhoz tartozó bajvívó udvar a vezetett túrák kiinduló pontja, ahol ugyanakkor kényelmesen el is időzhet a látogató.
A turisztikai információs irodában naprakész tájékoztatást kaphatnak a Nemzeti Parkról, Orthról, valamint a térségről. Itt lehet bejelentkezni a különböző túrákra is. "Vidd magaddal az árteret" címszóval a Nemzeti Park boltja emléktárgyak nagy választékával áll a látogatók rendelkezésére. Enni és innivalót a bisztró kínál.
SchlossORTH, a Nemzeti Park Központ nyitva tartása:
Március 21. - szeptember 30.: naponta 9.00 - 18.00
Október 1. - november 1.: naponta 9.00 - 17.00
Tárlatvezetés naponta 10.00, 11.00, 13.00, 14.00, 15.00 és 16.00 órakor!
November 2. – március 20.: Téli szünet, telefonos információ és foglalások hétfőtől péntekig
8.00 - 13.00 óráig

Elérhetőség:
schlossORTH Nationalpark-Zentrum
2304 Orth/Donau
Tel. 02212/3555, e-mail: schlossorth@donauauen.at
www.donauauen.at

Nemzeti Park Ház wien-lobAU

A Nemzeti Park Ház wien-lobAUa Donau-Auen Nemzeti Park bécsi részén található látogatóközpontja.  Bécs város MA 49. Erdészeti és Mezőgazdálkodási Ügyosztálya üzemelteti. Az ártéri kutató és felfedező túrák szervezésével foglalkozik. A ház körüli térség az élményszerzést, kikapcsolódást szolgálja. A wien-lobAU Ház „tonAU“ című kiállítása a vájtfülűek számára nyújt maradandó élményt. A multimédiás teremben az érdéklődők elmerülhetnek a Duna-ártér vidékének tanulmányozásában valamint nyomon követhetik történelmi fejlődését

Elérhetőség:
n
ationalparkhaus wien-lobAU
Dechantweg 8, 1220 Wien
Tel.: 01/4000-49495, e-mail: nh@m49.magwien.gv.at
www.nph-lobau.wien.at

További információs pontok a Nemzeti Parkban:

Nationalpark-Forstverwaltung Lobau,
MA 49 - Forstamt und Landwirtschaftsbetrieb der Stadt Wien
2301 Groß-Enzersdorf, Dr. Anton Krabichler-Platz 3
Tel. 02249/2353, e-mail pe-don@m49.magwien.gv.at

Nationalpark-Forstverwaltung Eckartsau,
Nationalparkbetrieb Donau-Auen der ÖBf AG
2305 Eckartsau, Schloss Eckartsau
Tel. 02214/2335-18, e-mail: infostelle.donauauen@bundesforste.at